A Zalai Vidékőrző és Kulturális Egyesület kincsvadászata az ősz második havában tovább folytatódott.
Az értékkutató projektbe bevont falvak közül Zalaigricére látogatott a lelkes csapat, oda, ahol egykor királyi énekmondók, igricek éltek.
A kis közösség apraja-nagyja a kora délutáni órákban vette birtokba a település Közösségi Házát. Sénye és Csáford képviselőnek megérkezése nagy várakozással töltötte el a helyieket, akik e témához méltóan régi használati tárgyakkal, köztük lámpákkal, edényekkel, terítőkkel és a múltból merített életképekkel díszítették fel a termet.
Horváth Gyöngyi polgármester asszony a falu történelmi idejéből szemezgetve tárta a résztvevők elé a röpke kutatómunkának köszönhető adatokat, információkat. A felsorolt tényeket Török Istvánné erősítette meg, aki személyesen is átélte az évtizedekkel ezelőtti eseményeket. Az érzelmekkel teli beszámolók érintették azt a tényt, hogy a falu templomának közelében mesébe illő tornyos kastély állt, a nemesi Mandl család birtoka. Szólnak továbbá a feltárt ismeretek egy forrásról, summásdalról, melyek konkretizálása további kutatómunkát igényelnek. A hallottakat faluséta keretében nyomatékosították a település lelkes képviselői. Az utcákon mindenhol, e kreatív kis közösség környezetet színesítő munkái láthatók. A hatalmas lombkoronájú platánfák közötti tisztás jelzi, hogy egykor itt, a már említett nemesi család lakhelye állt. Mellette gondosan megtervezett és kialakított játszóteret ölel körbe a sziklás kert.
A Közösségi Házban összegzésre kerültek a hallottak és látottak, majd a szakmai vezető útmutatásával elkészült a falu SWOT analízise, hogy rendszerezze és kijelölje a projekt Zalaigricére vonatkozó irányelveit.
A figyelmesen megterített asztalok, főként a kertek adta terméseket feldolgozva kínáltak finom étkeket.
A „Vidékőrző kincskeresők” ezúttal is kincsre leltek ott, ahol a projekt célját magukénak valló, főként fiatal zalaigricei lakosok elszántan állnak e nemes cél mellé, hogy a közösségük történelmi múltjából fakadó értékek tárháza megteljen.