A „Vidékőrző Kincskeresők” elnevezésű projekt szeptember 4-én Sényére és Csáfordra érkezett. E találkozó keretében a példaértékű kulturális fejlődésen átment település Nemesrádó, és a hasonló jellegű változás érdekében bekapcsolódott falvak (Csáford, Zalaigrice, Sénye) rendezvénye valósult meg. A délelőtti órákban egy meseszép völgyben megbúvó kis zalai falu, Sénye Közösségi Házának udvara pezsgő élettel töltődött meg annak érdekében, hogy e projekt által remélt eredmények útján elinduljanak. Török Irén szakmai vezető felidézte a rendezvény kiindulásának motivációját, a célokat, valamint ismertette a feltárómunka folyamatának következő lépéseit. Fölföldi László, Sénye polgármestere beszédében áttekintést nyújtott a település történelméről, az elmúlt évtizedek sorsdöntő eseményeiről, az egyre bővülő közösség hétköznapjairól, ünnepeiről, valamint terveikről. A felvázolt tényeket fotókkal támasztotta alá. Ezt követően a kanyargós utcákon falusétára indultak a projekt résztvevői, kiegészítve a Közösségi Ház falai között hallottakat. Feltárultak a kis falu épített örökségei, a népi építészet maradványai, a közelmúltban kialakított közösségi színterei, köztük a játszótér. Az identitás és a hazaszeretet fontosságát jelzi a község egyik zöld területén emelt trianoni emlékmű.
A hallottakat és látottakat összegezve SWOT analízis készült, mely a falu jelen helyzetét elemezve vetített a jövőbe. A látogatást, a közelben lévő vendéglőben ebéd zárta.
A nap további része Csáfordon zajlott, ahol a faluház adott lehetőséget az ismerkedésre. A falakon a városrészben történt közösségi programok, emlékek pillanatképei egy-egy fotóval nyomatékosítva. Az itt élők kötetlen beszélgetés formájában emelték ki a napi történések lényegét, hangsúlyozva a fejlődést gátló tényezők sorát. Az értékkutatás egyik elemeként került jelzésre, a településrészen egykor jelentős rézkori leletek feltárás. Ezúttal is rögzítésre kerültek a felsoroltak, mintegy kiinduló pontot képezve a jövőbeni feladatok meghatározásához. A faluséta során kőkeresztek, az iskolából átépített templom épületének rövid története, a közösségimunka által létrejött játszótér került a középpontba. A késő délutánba nyúló program a helyiek által készített vacsorával zárult.